A Lélekmadár Tábor különleges, a szívünk csücske. Sőt, a közepe. De tudjuk, hogy sokszor nehéznek tűnik, talán ijesztőnek is, mert ismeretlen, és mert olyan témával foglalkozik, amit közös hallgatás övez. Pedig a Lélekmadár egy csoda, ami sok családnak segített már, és szeretnénk, ha még több érintetthez eljutna. Csoszányszky Bogi táborvezetőnkkel beszélgettünk arról, hogy milyen a Lélekmadár a cimborák szemével. Július 31-ig várjuk az önkéntesek jelentkezését ősszel induló, hatodik Lélekmadár ciklusunkba.
Miben más a Lélekmadár Tábor mint a Családi Tábor?
A Lélekmadár sok mindenben nagyon hasonlít a Családi Táborra, hiszen mindkét táborunkba olyan családokat fogadunk, akik gyermekük által valamilyen súlyos betegségben váltak érintetté. A Lélekmadár családjainál ismert a betegség szomorú kimenetele, mégis egészen hasonló dolgokat tudunk nekik ajánlani a Bátor Táborban mint bárki másnak: egymással töltött időt, felszabadító élményeket, a hétköznapokból való kiszakadást, pár önfeledt percet. A gyermeküket elvesztett családok számára az élményterápia gyász tematikájú foglalkozásokkal egészül ki, amiket ebben tapasztalt szakemberek vezetnek. A Lélekmadár épp ezért az összes táborunk közül a legérzékenyebb, ahol még több időt töltünk együtt, egy fokkal még jobban figyelünk egymásra és magunkra.
Ugyanakkor ez az egyetlen tábortípusunk, ahol újra és újra összeáll a nagy csapat, hiszen az egy év alatt háromszor találkozunk a családokkal, akiket minden alkalommal ugyanaz a stáb fogad.
Ki jelentkezhet cimborának a Lélekmadár Táborba?
Technikai oldalról olyan önkénteseink jelentkezését várjuk, akik már legalább két táborban cimbiskedtek nálunk. Emellett olyan embereket keresünk, akik nyitottak a családokra, történeteikre, érzéseikre - fájdalmukra, örömükre. Akik kíváncsiak arra, hogyan fér meg egymás mellett a sírás és a nevetés, a gyász és a Bátor Tábor színes kavalkádja, a csönd és a hangos esti játék. Három turnusra hívjuk a családokat, ezért az önkénteseinktől is azt kérjük, hogy egy év alatt három hétvégére kötelezzék el magukat, hogy mind a három hétvégén számíthassunk rájuk.
Fontos a személyes tapasztalat a veszteségben ahhoz, hogy valakiből jó cimbora váljon a Lélekmadár Táborban?
Sokkal inkább kell érzékenynek és nyitottnak lenni, mint tapasztaltnak. Professzionális segítséget gyászukban a családok a Lélekmadár cimboráktól kapnak, vagyis attól a három lélektanban és veszteség feldolgozásban tapasztalt szakembertől, akik a gyász tematikájú foglalkozásokat vezetik. A cimboráktól pedig figyelmet, őszinte feléjük fordulást, értő füleket kaphatnak, és egy olyan közeget, ahol nincsenek elítélve, ahol bátran lehetnek önmaguk, játszhatnak, nevethetnek, és beszélgethetnek.
Lélekmadaras családjaink is azt szokták kiemelni, hogy a nálunk töltött idő alatt azt élhették meg, hogy van egy hely, ahol mindenki rájuk figyel, ahol ők vannak a középpontban, de ehhez nem kell szerepet játszaniuk, és önmaguk lehetnek.
Mennyire megterhelő a tábor lelkileg az önkéntesek számára? Hogyan lehet felkészülni a sokszor nehéz történetekre?
A Bátor Tábor mindig érzelmileg telített, a Lélekmadárra pedig ez hatványozottan igaz. A tábori és a gyásztematikájú programok váltakozása érzelmi hullámvasutat idéz elő a családokban, amin a cimborákkal együtt mennek végig: sűrűn váltják egymást a mélyen meghitt és az önfeledten boldog pillanatok. Talán ez az egyik legszebb a táborban, hogy lehet az egyik percben sírni, a másikban pedig oroszlánnak öltözve felszabadultan táncolni.
Öt ciklus után már van tapasztalatunk arról, hogy a tábor milyen hatással lehet cimborákra, mi lehet nehéz, mi könnyű, és hogyan tudunk nekik segíteni. Igyekszünk a felkészítések során megosztani velük ezeket a tapasztalatokat, és segítséget, eszközöket, mankókat adni hozzájuk.Természetesen azt mi sem tudhatjuk, hogy a tábor konkrétan hogy hat majd az egyes önkéntesekre, így a legfontosabb tanácsunk mindig az, hogy figyeljenek magukra, érzéseikre, és bátran kérjenek segítséget. Az egy évnyi közös munka alatt a cimbora csapat is összeépül, és a tagjai fontos támaszok tudnak lenni egymásnak. De a Lélekmadár cimborák is ott vannak nekünk, és segítenek, ha szükségünk van rájuk.
Mesélsz kicsit bővebben a Lélekmadár Cimborákról?
A Lélekmadár Táborban a tábori cimborák azért felelnek, hogy a terápiás rekreáció megvalósuljon a táborban, ők biztosítják a felszabadító élményeket. A gyászfolyamatot támogató foglalkozásokat pedig egy három fős kis csapat, a Lélekmadár Cimborák vezetik, szervezik. Pszichológusok, gyászfeldolgozásban jártas szakemberek, köztük Attila, aki az első ciklus óta a csapat tagja. Ők felelnek a tábor gyászkomponenseinek kidolgozásáért és levezetéséért, azokért a tábori rituálékért, ahol közösen emlékezünk az elhunyt gyermekekre és szeretteinkre, és ahol megoszthatjuk egymással legmélyebb érzéseinket. Természetesen ők is velünk vannak a tábor alatt végig, ők is a csapatunk része, akiket bátran lehet keresni gyásszal és a családok segítésével kapcsolatos kérdésekkel.
Mit ad a Lélekmadár Tábor az önkénteseknek?
Egy összetartó csapatot, ahol ők sem lesznek egyedül. Lehetőséget, hogy jobban megismerjék önmagukat, hogy új tapasztalatokat és tudást szerezzenek magukról, egymásról, gyászról, családról. És annak az örömét, hogy a résztvevő családok számára valami igazán különleges és fontos lehetőséget biztosítunk együtt.
Meddig és hogyan lehet jelentkezni?
Ahogy mindig, úgy most is az adatbázisunkon keresztül lehet jelentkezni július 31-ig. onkentes.batortabor.hu
Ha még többet szeretnél tudni a Lélekmadár Táborról, nézd meg a kisfilmünket!
