Ritka lehetőség, amikor sok év után újra találkozunk valakivel, akinek gyerekkorában megváltoztatta az életét a Bátor Tábor. Örülünk, hogy látjuk és örülünk, hogy még most is csillogó szemekkel mesél a tábori élményeiről. Támogatás, bátorság, meghatározó pillanatok – ezekről mesél Peti interjúnkban.
Hogyan kerültél először kapcsolatba a Bátor Táborral?
Az egyik orvosom mesélt róla és megmondom őszintén, először nem is akartam elmenni, mert eléggé zárkózott voltam. Aztán mégis meggyőztek és úgy gondoltam, jól van, kipróbálom! Sosem felejtem, az indulás napján annyira megijedtem, hogy majdnem el se jöttem, de nem bántam meg, sőt!
Háromszor voltál a táborban. Hogy érezted magad, milyen élményekkel mentél haza?
Hihetetlen jó volt mindhárom turnus, minden alkalommal nagyon élveztem. Az első az újdonságokról szólt, annyira sok program, játék és vidámság ért ezen a héten, ami nagyon sok erőt adott számomra a további időszakhoz. Az egyik legmaradandóbb élményem az első táborból az íjászat volt. Annyira meghatározó volt, hogy miután hazamentem, vetettem édesapámmal egy íjat és azóta is íjászkodom. Most tavasszal is feltettük már a céltáblát, és lövöldöztem párat.
Az utolsó turnusom a felhőtlen vidámság mellett már arról is szólt, hogy átgondoljam, milyen sokat köszönhetek az ott töltött heteknek. Az utolsó napokban az volt bennem, hogy most mindent le kell fényképezni az agyammal, meg kell jegyezni, mert nem leszek itt többet. Legalábbis nem táborozóként, hiszen ekkor már 17 éves voltam.
Amit hazavittem a Bátor Táborból, az leginkább az az élmény és tapasztalás, hogy olyan dolgokra is képes vagyok, amelyeket előtte nem hittem, nem gondoltam volna. A tábori élményeim megerősítettek abban, hogy az ember egy csomó olyan akadályt le tud győzni, ami lehetetlennek tűnik, egy a fontos, mindig menni kell előre, nem szabad feladni soha. Olyan élményekkel gazdagodtam, amelyek egy életre feltöltöttek pozitív energiákkal.
Neked mit jelent a bátorság?
A bátor az, aki legyőzi a félelmeit, aki félelmei ellenére átlépi a korlátait. Nekem az egyik bátor pillanatom az volt, amikor a pelenka oszlopra kellett felmászni. Biztos voltam benne, hogy nem fog sikerülni, hogy én arra nem merek felmászni, nem hogy leugorni! Igenis féltem és izgultam, de olyan sok biztatást kaptam az önkéntesektől és a táborozó társaimtől, míg a végén minden erőmet összeszedve megcsináltam. Hihetetlen érzés volt, sosem fogom elfelejteni.
Említetted a népszerűsítést. Tőled meg szokták kérdezni, hogy mi is az a Bátor Tábor?
A legtöbben tudják a környezetemben, de ha megkérdezik tőlem, mi a Bátor Tábor, kétféle válaszom van. Az egyik a tárgyias, ami úgy szól, hogy ez egy beteg gyerekek számára rendezett ingyenes egy hetes programsorozat, ahol mindenféle nagyszerű dolgokat csinálnak, amitől jobb kedvük lesz, ami segít a feltöltődésben és a gyógyulásban. Illetve van a kicsit absztraktabb és találóbb válaszom is: egy kihagyhatatlan élmény, amit látni, tapasztalni kell, amelyet szavakkal nem lehet elmagyarázni, én se nagyon tudnám, hogy mi az, ha nem éltem volna át. A Bátor Tábor azon túl, amit a szem lát, nagyon sok szeretet, munka és rengeteg jóakarat összetömörülése, melyek együtt egyedi és megismételhetetlen dolgot hoznak létre. Egy igazi élmény, tapasztalat, amit meg kell élni, meg kell nézni és ki kell próbálni.
A tábori önkénteseket, ahogy említetted cimbiknek hívják, ők biztosítják a klassz élményeket, tábori programokat. Mit üzennél azoknak, akik a Bátor Tábornak szeretnének segíteni, de még nem tudják, hogyan?
A segítségadás módját mindenkinek magának kell érezni, de azt fontos látni, hogy rengeteg formája van a támogatásnak. Népszerűsíthetik, beszélhetnek róla, hogy minél több emberhez eljusson a tábor híre, önkéntesként segíthetik a gyerekek tábori napjait, jótékony futóként vagy a most aktuális személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is rengeteget segíthetnek a sokunk életét megváltoztató tábor fennmaradásáért.
Bátor Tábor Alapítvány
Adószám: 18107913-1-41
