Táborozóink kis verssel leptek meg bennünket a Diabétesz Testvér Táborban. "Remélem Neked, Nektek is nagy örömet okoz ez a pár sor!"– írta nekünk Dorka, aki önkéntesünk volt ebben a turnusban és elküldte nekünk a csodaszép alkotást.

A barátság egy ajándék,
Család és meghittség.
Alíz országában sok a szeretet,
Örök emlék, testvérek, gyerekek.
Kell néha egy őszinte ölelés,
S van, hogy jól esik az önfeledt nevetés.
Hogyha beköszönt a jégkorszak,
Csak magadra számíthatsz,
De itt mindig süt a nap,
A cimborákban megbízhatsz.
Ha megszólal a nokedli dal,
Mindenki táncol, mindenki fal.
Hol a piros? Ott a piros.
Mosolyogni sosem tilos.
Mi a parancs? Narancs.
Uzsira meg ott a puffancs.
Kézműves, lovaglás,
Zene és bátorkodás,
Fotózás és Jolly Joker,
Csak az a lényeg, ne légy sóher.
Este jön a tábortánc,
A szívünk egy közös lánc.
Öröm, móka, pörgés,
Tudjuk, mi a dörgés.
A boldogság nekünk lételemünk,
Mindig vidám dalokat énekelünk.
A barátság egy nagy csoda,
Lélekben nem válunk el soha.