Amikor a 10 éves Peti, orvosi fűzőjét viselve, legyőzve legnagyobb félelmeit, egy ferde gerendán mászott fel 6 méter magasra a bátorkodó pályán, a földről szurkoló Dia tudta, hogy jó helyen van: a Bátor Tábor az a hely, ahol emberként és leendő gyermekpszichológusként is egyedülálló élményeket gyűjthet.

Hogy lettél önkéntes a táborban?

Jelenleg egyetemi hallgató vagyok, pszichológiát tanulok, de ha minden jól megy, néhány éven belül már gyerekpszichológusként fogok dolgozni. Gimnazista korom óta tudom, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, így próbáltam olyan önkéntes munkákat felkutatni, amelyek fókuszában a gyerekek álltak. A Bátor Táborra ekkoriban akadtam rá, ám várnom kellett, hogy betöltsem a jelentkezéshez szükséges 20 éves korhatárt.

A Bátor Tábor több mint egy egyszerű táborozási lehetőség a súlyosan beteg gyerekeknek. Hogy működik az élményterápia, mit ad a táborozóknak?

Az élményterápia lényege, hogy a táborban a gyerekek folyamatosan olyan helyzetekkel találkoznak, amelyek kihívást jelentenek számukra. Ezek a helyzetek sikerélménnyel zárulnak és a mi feladatunk, hogy erre ráerősítsünk. Így a gyerekek új képességeket fedeznek fel magukban és a legfontosabb, hogy nő az önbizalmuk.

Tehát a lényeg nem is a táborban, hanem a tábor után történik?

Ahogy a táborban telnek a napok, úgy mi is látjuk a gyerekeken, hogy egyre bátrabbak, egyre nagyobb önbizalommal vágnak neki a kihívást jelentő helyzeteknek. A táborban eltöltött napok azonban a tábor utáni életükre is hatással vannak, hiszen kutatások bizonyítják, hogy a Bátor Táborban töltött napok után a gyerekek önbizalma, önértékelése nő és az önmagukba vetett hit is erősödik.

Sokak szerint a Bátor Tábor „függőséget okoz”. Aki egyszer beteszi a lábát ide, akár táborozóként, akár önkéntesként, az vissza akar térni. Mi ennek az oka? Mit adott neked az önkéntesség? Mi az a csoda, amiért sok ember áldoz évente 10 napot a saját szabadidejéből?

Minden gyereknek csodálatos érzés élményt szerezni, mosolyt csalni az arcára. A táborba érkező gyerekek sokszor kimerítő kórházi kezelések vagy hosszú kórházban töltött hetek, hónapok után érkeznek a táborba, így náluk még nagyobb ennek a jelentősége. Aki önkéntesként jön a táborba, biztos, hogy rengeteg gyerekmosolyban lesz része és abban a csodálatos érzésben is, hogy mindennek ő is a része.

Mi a legkedvesebb élményed a táborban gyógyuló gyerekekről, amit megosztanál az olvasókkal?

Rengeteg kedves élményem van, de ami egy pillanatban sűríti az élményterápia lényegét és az önkénteskedés örömét, az egy 10 éves kisfiúhoz kötődik az első táboromból. Ő a tábor nagy részében orvosi fűzőt viselt, amely valamennyire tehermentesítette a gerincét, viszont a mozgását kicsit megnehezítette. Ennek ellenére ez a fiú a magaskötélpályán kérdés nélkül nekilátott és felment egy hatalmas ferde gerendán egészen a tetejéig, 6 méter magasra. Jó érzés volt tudni, hogy a mi biztatásunknak köszönhetően sikerült ez neki és mikor lejött, ő maga fogalmazta meg: „Most legyőztem a félelmemet!”

Mit üzensz azoknak, akik segítenének, de nem tudják, hogyan?

Korosztálytól függetlenül mindenkinek ajánlom, ha van 10 nap szabadideje a nyáron, akkor jelentkezzen önkéntesnek a táborba, mert felejthetetlen élményekkel fog gazdagodni. Emellett még rengeteg módon lehet segíteni, például az adó 1%-át is fel lehet ajánlani a Bátor Tábor Alapítvány részére. A táborhoz tartozó jótékonysági sportközösségen, az Élménykülönítményen keresztül futással is lehet a tábort támogatni. Ezenkívül tárgyi felajánlásoknak is nagyon örülünk, a honlapon megtalálható kívánságlista segít, ha valaki legszívesebben eszközökkel támogatná céljainkat.